Mindig elkeseredem, amikor egyes emberek azt merik állítani (burkolt formában vagy célzottam), hogy a nők kevesebbet érnek, mint a férfiak. Legyen szó arról, hogy kevesebbet ér a munkájuk, vagy egy adott pozícióra alkalmatlanok, szimplán azért mert nők, vagy kategórikusan kijelentik, hogy a nő helye a konyhában van és ezzel le is tudnak mindent. ÉÉÉÉééés az a legvérlázítóbb, amikor ezt egyes "nők" is helyeslik.
Szerencsére történelmünk során rengeteg nő akadt, és akad is hála az égnek, akik ezzel nem értettek egyet, sőt egyenesen szembementek a társadalmi normákkal, kilépnek a komfortzónájukból és olyat tettek, ami mindenannyiunk számára példaértékű is inspiráló lehet.
Úgy döntöttem, egy egész sorozatot szánok a témának. Jöjjön 10 nő, a teljesség igénye nélkül, akik alakították a magyar történelmet azáltal, hogy nem hátráltak meg és elérték kitűzött céljaikat tűzön-vízen át. Hölgyeim, uraim vegyünk példát róluk! Az első hölgy, akiről írok, Brunszvik Teréz, aki az első óvodát megalapította.
Manapság már felesleges hangsúlyozni, hogy milyen fontos a kisgyermekek megfelelő nevelése, mindenkinek alap, hogy a gyerkőc oviba megy, azonban 200 évvel korábban azért nem teljesen így gondolták az emberek, főleg nem a szegény családokban. Akkoriban furcsának gondolták Teréz tervét, sőt a legtöbben valószínűleg ki is nevették, hogy miért nem a saját családjával foglalkozik. Szerencsére Terézt nem lehetett eltántorítani.
Brunszvik Teréz, az első óvoda megalapítója
Innen is hatalmas köszönet, hogy kipattant a fejéből az ötlet, hogy szükség van ilyen intézményre. Terézről tudni kell, hogy nemesi származású leány volt, gazdag családban nőtt fel, anyja Mária Terézia udvarhölgye volt. Apja korán meghalt, utána édesanyja azon dolgozott, hogy jó férjet találjon lányainak. Teréz azonban nem szándékozott férjhez menni, ő utazni akart, tanulni és másokon segíteni. De hogy jött az ötlet az óvodára? Teréz segítséget nyújtott testvére gyermekeinek taníttatásában, próbálgatta a különböző pedagógiai módszereket, de hamar rájött, hogy a 
Fotó: http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=029716
legjobb nevelési eszköz a szeretet. Fontosnak tartotta, hogy a gyermekekkel megszerettesse a tanulást és örömüket leljék benne. Ezek után ismerte fel, hogy az ő igazi feladata a kisgyermekek nevelése, nem csak a családban, hanem az egész országban.
Teréz úgy gondolta, hogy a gyermekek nevelését már 2-3 éves korban el kell kezdeni, mert amit akkor megtanulnak, az egész életükben el fogja kísérni őket. Ma már tudjuk, hogy tökéletesen igaza volt.
A kezdeti nehézségek
Az ötlet megvolt, már csak pénzt kellett szereznie, hogy megvalósítsa tervét. Felkereste gazdag ismerőseit, hogy támogassák, azonban mindenhonnan elutasítást kapott. De ez sem állíthatta meg, minden értékét eladta, hogy meg tudja nyitni az óvódát. Kockázatos befektetésnek tűnt, de nem várt sikert hozott. Az első ovi akkora siker volt, hogy a másodikat már Mária Dorothea főhercegnő támogatta. Az állam nem adott támogatást, így rengeteg pénzügyi gonddal kellett szembenéznie, de tandíjat nem szedett, mert óvódáját a szegényeknek (is) szánta. Haláláig több, mint 100 óvoda jött létre az elképzelései alapján.
Fotó: https://alkotonok.hu/az-ovodai-neveles-es-noneveles-uttoroje/martonvasar-brunszvik-terez-ovoda/
Az első óvoda
Az első óvoda persze teljesen más volt, mint napjainkban. A legnagyobb furcsaság, hogy itt a gyerekek nem játszottak egész nap, hanem tanultak, mintha az iskolában lennének, többek között írást-olvasást, éneklést. Az első óvóda Angyalkert néven nyílt meg 1828-ban Teréz édesanyjának budai házában. A gyerekekkel férfi tanítók foglalkoztak, németül. Akkoriban a tanult emberek ezt a nyelvet beszélték.
Tehát az első óvónéni igazából óvóbácsi volt :)
#nebaszakodjanőkkel
#nepiszkoskodjanőkkel
#csak szólok
